Az országút két oldalán épült a falu, úgynevezett szalagtelkes település. Négy falurész különíthető el: Jakabpuszta, a Jaba patak bal partján helyezkedik el, Felső falu, a Jaba jobb partjáról keletre, Alsó falu a Lulla patak partja mellett, és Kisecseny az ecsenyi tetőn található. A keletre elterülő magas dombvonulat oldalairól a Szőlőhegy (a tulajdonképpeni ötödik településrész) még néhány megmaradt háza mutatja felénk omladozó homlokzatát.

A község a balatoni táj déli peremén helyenként lankásabb, helyenként meredekebb területén fekszik. A dombok lösszel borított felszínén a löszben lejátszódó jelenségek következtében különlegesen érdekes formák alakultak ki. Leggyakoribb a jöszmélyút, amely, ha növényzet borítja, alagúthoz hasonló. A csapadékvíz pusztító munkája jól látható. A kiemelkedő felszíni formák kopnak, a lejtős oldalakon mély bevágódások keletkeznek, ugyanakkor a dombok lábánál végig húzódó földek, utak, töltődnek és emelkednek.

Legmagasabb pontja a Flóra-hegy 287,8 méterével. Az éghajlatot nagyban befolyásolja a Balaton közelsége, légvonalban hozzávetőleg 10 kilométerre. A legnagyobb folyóvíz a Jaba-patak. A település vízellátását 1989-ig ásott kutak biztosították, azóta ezt a feladatot egy törpe vízműrendszer biztosítja.

A Jaba-patak felduzzasztásával Bálványos határában víztározót hozott létre a Termelőszövetkezet, mely mára valóságos horgászparadicsommá nőtte ki magát. A település körüli erdők területe kb. 34-36 hektár; jellegzetes fái a gyertyán, a szilfa, a hárs és az akác. Az erdők növény- és állatvilága igen gazdag, vadállománya jelentős. A község határában lévő vadrezervátum messze földről vonzza a díjnyertes trófeákra vágyó külföldi vadászokat.

Lulla területe a mérsékelten meleg-mérsékelten nedves éghajlatú kistáj része, átmeneti jellegű. Évente 2000-2050 óra napsütés várható, a derült napok száma 80-85 évenként, az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 C.