Kezdőlap   |  Kapcsolat   |  Nyomtatás
2024.12.01. Vasárnap,  Elza napja van.
Bemutatkozas

Falukrónika« Vissza

A Jaba-patak völgye már az őskorban is lakott volt. A római uralmat követően a honfoglalásig több barbár törzs is lakta a vidéket a hunok és az avarok ezek közül a legjelentősebbek.

A honfoglalást követően, a 11. század elején a falu már bizonyítottan létezett, először a fehérvári püspökség, majd I. András uralmát követően a tihanyi Bencés apátság birtokaként. A 11.-12. századtól több kisebb település jött létre a vidéken egymástól mindössze néhány kilométerre, ezek között megtaláljuk Jabát és Lullát is.

A falunak a 13. században temploma is épült, a templom mellett a korabeli hagyományoknak megfelelően temető és vásártér is létesült. 1264-ben a korabeli oklevelek már említik „Villa Lyula” egyházát. A falu temploma hosszú évszázadokon át létezett, erről a leletanyagok a 12. századtól a 16. századig szolgálnak bizonyítékokkal.
A település 19. század fordulójára szinte teljesen elnéptelenedett, története innentől a szomszédos Torvaj községével fonódott össze, közigazgatásilag is hozzá tartozott.
1907-ben a Perczel család tulajdonát képező Lulla-pusztát parcellázást követően eladták. Új telepesek érkeztek Tolna megyéből, döntő többségük Gyönk községből. A Fejér megyei Lajoskomáromból is több család érkezett, további új lakosok jöttek még Somogy és Zala megyéből is.

A falu újkori története 1907-től datálódik, ekkor épült fel a falu a mai helyén, a korábbi településtől hozzávetőleg 2 km-re délre. Az új helységet a telepesek Lullatelepnek nevezték, de hivatalos neve Lulla-puszta volt.
Az újonnan települt falu és Torvaj között félúton pedig kiépült Kisecseny, mely ma Lulla részét képezi. Lakosainak zöme a Somogy megyei Ecsenyből érkezett, innen a településrész neve

A település harmadik részét Lulla-Szőlőhegy alkotta, mely úgynevezett halmaztelepülés volt, házai a dombok, völgyek között elszórtan helyezkedtek el. 32 család élt itt a század első évtizedének fordulóján, ők voltak a település legrégebbi lakói.
1922-ben a három lakóhely (Lulla-puszta, Szőlőhegy és Kisecseny) kérelmet nyújtott be, az egy községgé való egyesítés ügyében, amit végül – azzal az indokkal, hogy az önállósodni kívánó résznek nincs külön iskolája – elutasítottak.

1925-ben a település evangélikus családjai egyházilag különváltak Torvajtól, és az év végén az első iskolát is felavatták, melynek épülete mind a mai napig imaházul is szolgál. A község első levita tanítója, Spissák Henrik szorgalmazására állította fel az evangélikus gyülekezet a vasszerkezetes haranglábat, a harangokat pedig már a katolikus gyülekezettel közösen önttették, melynek avatására 1930-ban került sor. Ezek a harangok a mai napig szolgálják a falut.

1940-ben megalakult a katolikus iskola is, melynek létrehozását a tihanyi apátság támogatta, hogy ily módon a jabapusztai birtokán élő gyerekek oktatása is biztosított legyen. Időközben a lakosok 1938-ban újabb kísérletet tettek az önállósodásra, ám ezúttal is elutasításra találtak.
1947-ben a településről 15 német nevű családot telepítettek ki Németországba, több család pedig földönfutóvá vált, helyükre a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján felvidéki magyar családokat telepítettek be. Az újonnan betelepített lakosok Komárom (Komarno) megyéből érkeztek.

1947-ben ismét felvetődött a különválás gondolata, főképp azért, mert immár a jabapusztai lakosok is kérelmezték a megalakítandó községhez csatolásukat. A Belügyminisztérium 1947 december elején kelt rendelete alapján Lulla puszta, Kisecseny, Szőlőhegy és Jabapuszta 1948. január 1-jével Lulla néven önálló községet alkotott.
Az 1949-es népszámlálás adatai alapján Lulla község lakóinak száma 648 fő volt (ez a 2001-es adatok több mint két és félszerese).

1959-ben újjászervezték a termelőszövetkezetet, melynek következtében a Szőlőhegy fokozatosan elnéptelenedett, megkezdődött a lakosság létszámának csökkenése.
1961-ben villanyt kapott a falu, majd 1968-ra megépült a falut Tabbal összekötő kövesút. Az 1969/1970-es tanévtől kezdődően a felső tagozatot megszüntették és az iskolások az újonnan indított buszjárattal már Tabra jártak iskolába. 1972-ben megépült az új kultúrház, mely a napjainkban is helyszínéül szolgál a falu eseményeinek.

1983-ban adakozásokból, önként vállalt társadalmi munkával a tabi esperes plébános aktív közreműködésével megépült a katolikus kápolna, melynek munkálataiban a falu lakói felekezeti hovatartozástól függetlenül tevékenyen részt vettek. 1984-ben az Evangélikus világtalálkozó alkalmából a protestáns imaterem felújítására is sor került.
1985-ben Gazdakör alakult a községben, mely mint civil szerveződés hiánypótló egyesületként fogható fel. Tevékenységüknek köszönhetően gazdatanfolyam, illetve gazdasági népfőiskolai előadássorozat indult, mely kiemelte a községet környezetéből. Meghonosodott az évenként borverseny hagyománya, valamint a farsangkor rendezett gazdaköri bál is, ahol a borverseny díjkiosztójára is sor kerül.

Főoldal | Bemutatkozunk | Önkormányzat | Ügyintézés | Hírek, programok | Fotógaléria | Hasznos
Térkép | Fontos címek | Kapcsolat | Honlaptérkép
Copyright © 2009
Integranet Kft.